Sámuel Brassai

Il a été le descendant d'une ancienne famille saxonne transylvaine de Kronstadt, d'où le surnom hongrois de ses aïeux. Le nom officiel de son grand-père paternel a été Welmes. Issu d’une famille des pasteurs unitariens de Torockó, le jeune Sámuel Brassai a été précepteur dans les familles de l'aristocratie transylvaine (famille Bethlen etc). En 1834, il s'est établi à Kolozsvár où il a fondé le journal Vasárnapi Újság. En 1837, il est devenu enseignant à l'École Supérieure Unitarienne de Kolozsvár où il a enseigné l'histoire, la géographie, les mathématiques, les sciences naturelles et la philosophie. En 1841, il a contribué substantiellement à l'adoption de la réforme pédagogique, suite de laquelle la langue de l'enseignement est devenu le hongrois, substituant le latin. Entre 1848 et 1849, il a été officier dans l’armée révolutionnaire hongroise de Josef Bem. Entre 1850 et 1859, il a vécu à Pest. En 1859, il rentre à Kolozsvár où il devient le directeur de la société culturelle et scientifique Erdélyi Múzeum-Egyesület et crée en 1872 le jardin botanique du comte Imre Mikó. En 1862, il a fondé une bourse d'études de 1 000 florins pour l'École Supérieure Unitarienne. Il a été le professeur des mathématiques et le premier prorecteur de l'université de Kolozsvár, lors de la fondation de cette institution, en 1872.

• Bévezetés a világ, föld és státusok esmeretére. (Introduction à la connaissance de l'Univers, de la Terre et des États). Kolozsvár, 1834. (hu)
• A füvészet elveinek vázolata. Lindley János nyomán (Botanique). Kolozsvár, 1836. (hu)
• Számító Sokrates. Fejbeli számolás kérdésekben. Angol mintára hazai viszonyokhoz alkalmazva (Socrate comptable). Kolozsvár, 1842. (hu)
• Bankismeret (La science des banques). Kolozsvár, 1842. (Ism. Athenaeum.) (hu)
• A kisdedek számvetése angol mintára. Kolozsvár, 1842. (hu)
• Rajzminták fiatal gyermekek számára. Angol előkép után magyarázó szöveggel. Kolozsvár, 1842. (hu)
• A fiatal kereskedő arany abc-je. Montag R. J. után. Kolozsvár, 1847. (Kereskedői Könyvtár I. köt.)
• Okszerű vezér a német nyelv tanulásában (Apprendre l'allemand). Kolozsvár, 1845. Két rész.
• Algebrai gyakorlatkönyv és kulcsa (Algèbre). Pest, 1853–57. Két rész.
• Logika lélektani alapon fejtegetve. (La logique expliquée du point de vue psychologique). Pest, 1858. (hu)
• Tigrisvadászat Indiában. Rice William után ford. Pest, 1859.
• Az árnyékóra. (Pest, 1859. , (M. Akadémiai Értesítő XIX. 4.)
• A magyar mondat. Pest, 1860–63. Három közlés. (hu)
• Magyar vagy czigány zene. Elmefuttatás Liszt Ferencz: Czigányokról irt könyvére. Kolozsvár, 1860. (hu)
• Irodalmi pör a filozofia ügyében (species facti), melyben a tanuságot és botrányt kedvelő több mulatságot fog találni, mint népszerűtlen czíméből itélve gyanítaná. Kolozsvár, 1861. (hu)
• Az akadémia igazsága. Kolozsvár, 1862. (hu)
• Ingyen tanító franczia nyelvmester. I. rész. (Cours de langue française). Kolozsvár, 1863. (hu)
• Nem csak az anyag halhatatlan. Kolozsvár, 1865.
• Euklides elemei XV könyv. Pest, 1865.
• A módszerről. Pest, 1867–69. Három értekezés. Székfoglaló a tört. philos. osztályban.
• A magyar bővített mondat. Pest, 1870.
• Számtan a népiskolákban. Az I. és II. osztály tanítója számára. Vezérkönyv és példatár. Pest, 1872. Két rész.
• Számvetés a népiskolában a II. oszt. tanítványok számára. Pest, 1872.
• Hogy kelljen a latin hajtogatást észszerűen gyorsan és sikeresen tanítani? Pest, 1872.
• Commentator commentatus. Tarlózások Horatius satiráinak magyarázói után. (Les Satyres d’Horace. Études). Pest, 1872.
• Paraleipomena kai katorthoumena. Virg. Aen. I. és II. Könyve magyarázata. (Études sur Aeneis de Virgile, Aeneis. Études). Pest, 1873.
• Laelius. Hogyan kell és hogyan nem kell magyarázni az iskolában a latin autorokat? Kolozsvár. 1874.
• A neo- és palaeologia ügyében. Budapest, 1875.
• A gyógyszerészné. Beszély gróf Sollogub után oroszból ford. Budapest, 1877.
• Logikai tanulmányok (Etudes de logique). Budapest, 1877.
• A nyelvujítás és Ballagi. Kolozsvár, 1881.
• A magyar nyelv ellenőre. Kolozsvár, 1881–82. (I. és II. fogás.)
• A mondat dualismusa (Le Dualisme de la Phrase). Budapest, 1884.
• Algebrai gyakorlatok. Budapest, 1883–84. Két rész.
• Nézetek a vallás eszméjéről. Kolozsvár, 1887. Három értekezés.
• Szórend és accehtus. Budapest. 1888.
• A jövő vallása (La Religion de l’Avenir). Kolozsvár. 1886.
• Vallás és hit (Religion et Foi). Kolozsvár, 1887.
• A Jézus istensége. Kolozsvár, 1887.
• A növény nevek leirása. Kolozsvár, 1888.

• 
  Le bas-relief de Sámuel Brassai au Panthéon de Szeged, (Hongrie)
• 
  Le monument funéraire de Brassai au Cimetière Central de Cluj/Kolozsvár. Œuvre de Lajos Pákey.